Marhakollagén peptidek, Argentin

Termék részletes leírása

GAL Bovine Collagen Peptides – Argentína | Szépség és Rugalmasság Belülről

Hidrolizált I. típusú kollagénből készült, könnyen felszívódó, por állagú étrend-kiegészítő.

Mi teszi ezt a kollagént különlegessé?

Argentin szarvasmarha-kollagénből (hidrolizált) készült.

Átlagos molekulatömeg: <3000 Da → magas biohasznosulás

Semleges íz és illat, csomómentes

Kiválóan oldódik forró és hideg italokban

A hidrolizált kollagén (kollagén peptidek) könnyen felszívódik és nem terheli az emésztést. Hozzájárulhat:

a bőr rugalmasságának fenntartásához

az ízületek és inak megfelelő működéséhez

az egészséges csontok fenntartásához

Ajánlott adagolás:

Napi adag: 10 g (1 púpozott evőkanál) naponta 1-2 alkalommal, ideális esetben reggel és/vagy este.

Keverhető gyümölcslébe, turmixokba, kávéba, teába, vízbe, kakaóba, joghurtba vagy zabkásába.

Összetevők:
100% marha kollagén peptidek (hidrolizált marha kollagén)

Tápérték (10 g-onként):

Energia: 153 kJ / 36 kcal

Zsír: 0 g

Szénhidrát: 0 g

Fehérje: 9 g

Só: 0,07 g

Csomag tartalma:
300 g ≈ 30 adag

Alkalmas:
✔ Magas fizikai aktivitású embereknek
✔ Akiket érdekel a szép bőr és az egészséges ízületek
✔ Allergénmentes, laktózmentes, GMO-mentes, gluténmentes

Forgalmazó:
GAL SynergyTech Zrt., Magyarország
Szlovákiai forgalmazó: BIOENERGY s.r.o., Dunajská Streda
További információ: gal.hu

Mi a különbség a marha és a sertés kollagén peptidek között?

Két marhakollagént tartalmazó termékünk jótékony hatásai, felhasználásuk biológiai előnyei nem különböznek a sertéskollagénétől, így ez a leírás nem utal semmilyen különbségre.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az általunk használt marhakollagén alapanyaga kizárólag szabadon tartott, legeltetett szarvasmarhákból, kíméletes tenyésztésből származik.

Mire jók a kollagénpeptidek?

A kollagén típusú fehérjék az emlősök szervezetét alkotó fehérjék legnagyobb részét teszik ki, mivel a csontok, ízületek, erek, szalagok és különféle szervek nagyrészt ezekből épülnek fel.

Modern étrendünk kevés kollagén típusú fehérjét tartalmaz, és ezek is nehezen emészthető, nagy molekulákból állnak. Ezzel szemben a kollagénpeptidek könnyen emészthető formában tartalmazzák a kollagén típusú fehérjéket, és hatékonyságukat számos tudományos tanulmány támasztja alá.

A kollagénpeptid-kiegészítés pozitív hatásai

Hatásai a bőrre és a hajra:

Csökkenti a nagyobb ráncok mélységét és megakadályozza az újak kialakulását. Segít a kisebb ráncok eltüntetésében is. Növeli a bőr hidratáltságát és rugalmasságát
Növeli a bőr kollagén- és elasztintartalmát
Növeli a bőrben mért hemoglobinszintet, ezáltal javítja a vérkeringést
Csökkenti a bőr olajtermelését, és ezáltal a pattanások kialakulását és súlyosságát
Hozzájárul az erősebb és vastagabb hajhoz, valamint gyorsabb növekedéséhez
Csökkenti a szeborreát (faggyú és korpásodás)
Csökkenti a diffúz és férfias típusú hajhullást (férfiaknál és nőknél egyaránt)
Egyéb pozitív hatások:

Glicintartalmának köszönhetően javítja az alvás minőségét
Csökkenti az ízületi fájdalmakat
Növeli a perifériás vérkeringést
Javítja a tanulási képességeket, a memóriát és a regenerálódási képességet
Segít csökkenteni az étvágyat az emésztőrendszer által termelt hormonok kiegyensúlyozásával
Növeli az idegsejtek termelését az agyban, de ezt csak egereken tesztelték.
Miből épülnek fel a kollagén típusú fehérjék?

Eddig 28 kollagén típusú fehérjét azonosítottak, de a testünket alkotó kollagénfehérjék több mint 90%-a az I. típusba tartozik. A kollagénfehérjék főként méretükben és aminosav-összetételükben különböznek a többi fehérjétől. Ezek a szervezetünkben található legnagyobb fehérjék.

Aminosavak összetétele abban különbözik, hogy glicintartalmuk nagyon magas (~35%), az úgynevezett elágazó láncú aminosavak (BCAA: leucin, izoleucin, valin) tartalma jóval alacsonyabb, nem tartalmaznak triptofánt, és cisztein- és metionintartalmuk is jóval alacsonyabb. Jelentőségüket hamarosan kifejtjük.

Modern étrendünk nem tartalmaz elegendő mennyiségű kollagén típusú fehérjét

A kollagénfehérjék szinte teljesen hiányoznak a modern nyugati étrendből, nevezetesen fehérjeforrásaink többnyire csontozott húsból származnak, és nem kollagént tartalmazó állati részekből, például csontokból vagy bőrből. Manapság egyre kevesebbet fogyasztunk zselét, csontlevest, borsos perkeltet és hasonlókat, ami nagy problémát jelent a kollagénbevitel szempontjából.

Mivel az állati szervezet fehérjetartalma nagyrészt kollagénfehérjékből áll, és őseink fehérjebevitelének szinte teljes egésze állati eredetű volt, logikus, hogy az általuk fogyasztott fehérjék túlnyomó többsége kollagén típusú volt.

A kalóriacsökkentés és a fehérjebevitel korlátozásának hatása a várható élettartamra

Megerősített tény, hogy állatok esetében a kalóriacsökkentés (CR = Calorie Restriction) jelentős élettartam-hosszabbítást és a betegségek kockázatának csökkenését eredményezheti. Korábbi kísérletek szerint a vizsgált állatok kevesebb táplálékot kaptak, és azt vizsgálták, hogy mennyivel éltek tovább a kontrollcsoporthoz képest, és mennyivel ritkábban betegedtek meg.

Meglehetősen problematikus ilyen kísérleteket végezni embereken, ezért az ő esetükben csak bizonyos mutatók tanulmányozása lehetséges, amelyekből különféle következtetések vonhatók le. A kalóriacsökkentés élettartamra és egészségre gyakorolt ​​pozitív hatását nagyrészt az IGF-1 szintjének csökkenésének és az IGFBP-3 szintjének emelkedésének tulajdonították a kalóriabevitel csökkentése miatt. Az IGFBP-3 egy olyan fehérje, amely kötődik az IGF-1-hez és semlegesíti annak káros hatásait.

2008-ig csak rövid távú kísérleteket végeztek a kalóriacsökkentéssel végzett vizsgálatok szerint, amelyek mindössze néhány hétig vagy hónapig tartottak. Ezek során rendszeresen azt tapasztalták, hogy az IGF-1 szintje emberekben is csökkent, így a kalóriabevitel csökkentése hatékonynak tűnt. 2008-ban azonban megszületett az első ilyen vizsgálat eredménye, ahol a kalóriabevitel csökkentésének hatásait hosszú távon vizsgálták. Azt találták, hogy ez a módszer csak 3 hónapig volt hatékony embereknél, az IGF-1/IGFBP-3 arány csökkentése szempontjából, ezt követően az ismét emelkedni kezdett. Ugyanakkor a magas kalória-, szénhidrát- és alacsony fehérjebevitelű vegán csoport hosszú ideig alacsony IGF-1/IGFBP-3 aránnyal rendelkezett.

A csökkentett kalóriatartalmú csoport néhány tagját arra kérték, hogy folytassák diétájukat, amely során fehérjebevitelüket a vegán csoporthoz hasonló alacsony szinten tartották, még azután is, hogy az IGF-1/IGFBP-3 arányuk visszatért a magas szintre. Ezt követően a fenti arány megfelelő szintre csökkent.

A kutatók azt találták, hogy – az állatokkal ellentétben – a csökkent kalóriabevitel csak akkor növeli a várható élettartamot, ha a fehérjebevitelt is korlátozzák (~0,8 g/testtömegkg), nem csak a kalóriákat.

A csontozott hús és az MTOR veszélyei

A 2012-es kutatások során azt találták, hogy az úgynevezett mTORC fehérjekomplex erősen és azonnal aktiválja az úgynevezett BCAA aminosavakat, különösen a leucint. Ezek az aminosavak nagyobb mennyiségben csak a tejfehérjékben és a húsban találhatók meg. A fokozott mTORC aktivitás ezért olyan nagy probléma, mert az IGF-1 és az inzulin ezen keresztül fejti ki káros hatásainak nagy részét. Mind az IGF-1, mind az inzulin növeli az mTORC aktivitását, ezért nem jó, ha magas a szintjük.

A megnövekedett mTORC aktivitás csökkenti a várható élettartamot és növeli a civilizációs betegségek kockázatát. Napjainkban már rák és szívroham elleni gyógyszereket is fejlesztenek az mTORC aktivitás korlátozásának elve alapján. A kutatók azt találták, hogy a húsmentes, zöldségeken és összetett szénhidrátokon alapuló paleolit ​​étrend a legtöbb ember számára megfelelő lenne.

A magasabb kollagénbevitel a csökkentett kalóriabevitel előnyeit nyújtja

Ezek a tanulmányok is alátámasztják a kollagénfehérjék fontosságát, nevezetesen, hogy alig tartalmaznak problémás aminosavakat (BCAA, triptofán, metionin), míg a hús- és tejfehérjék gazdagok bennük.

A mai vadászó és gyűjtögető etnikai csoportok sokkal több fehérjét fogyasztanak, mint a 2008-as tanulmányban ajánlott 0,8 g/testtömegkilogramm, és még az ilyen alacsony hosszú távú fehérjebevitel sem egészséges; izomsorvadáshoz, legyengült immunrendszerhez és közvetve csontritkuláshoz vezethet. A kollagénfehérjék azonban csökkentik az mTORC aktivitását, és segítenek csökkenteni a triptofán és a metionin szintjét, ami mind jobb egészséghez és hosszabb élettartamhoz vezet. Egy 2014-es tanulmány szerint akár csökkenthetik is az IGF-1 szintet, ami szintén meghosszabbítja az élettartamot.

Összefoglalva elmondható, hogy biztonságosan fogyaszthatunk nagy mennyiségű fehérjét, de figyeljünk arra, hogy a bevitelünk körülbelül fele csontozott húsból, a többi pedig kollagén típusú fehérjéket tartalmazó állati részekből vagy kollagént tartalmazó táplálékkiegészítőkből származzon.

A kollagénpeptidek különböznek az étkezési zselatintól

Ezért célszerű azonnali kollagénhelyettesítőt választani, mert a klasszikus étkezési zselatin (például a zselatin) alig emészthető óriásfehérjékből áll. Ezért az élelmiszerekkel bevitt kollagénfehérjéknek nincs jelentős hatásuk az ízületeinkre, bőrünkre, hajunkra vagy ereinkre – kivételt képez, ha az emésztésünk nagyon jó, és sok borsos perkeltet, csontlevest és más kollagénben gazdag élelmiszereket fogyasztunk.

Ezzel szemben a kollagénpeptidek közel 100%-a bejut a véráramba, így mindenhol képesek kifejteni hatásukat, még jóval alacsonyabb bevitel esetén is. A vizsgálatok során kizárólag előemésztett (hidrolizált) zselatint/kollagént használtak, a legtöbb esetben por formájában, olyan italok készítéséhez, amelyek kollagénpeptideket és nem teljes fehérjéket tartalmaztak.

A kollagénpeptideket a kollagén pozitív hatásai miatt érdemes szedni, míg az étrendben lévő kollagénfehérjéket azért érdemes szedni, mert más fehérjékhez képest nincsenek káros hatásaik.